A testi kromoszómák számbeli eltérései szinte mindig korai méhen belüli elhalást okoznak, ez alól kivétel a 21-es, 18-as és 13-as kromoszómák eltérése (kettő helyett három kromoszóma van a sejtekben), ezt a számbeli eltérést triszómiának nevezzük.

A 21-es kromoszóma triszómiája a Down-kór, a 18-as kromoszóma triszómiája az Edwards-kór és a 13-as kromoszóma triszómiáját Patau-kórnak nevezzük.

A Down-kór az egyik legismertebb kromoszóma-rendellenesség.

Magyarországon átlagosan minden nyolcszázadik terhességet érinti. Ritkán  öröklődik, ezért ismert örökletes családi előzmények nélkül is a magzat beteg lehet. A Down-kór előfordulása függ az anya életkorától, az életkorral növekszik.

Évente kb. 170 Down-kóros csecsemő születik hazánkban. Az esetek jelentős részében a szindrómát az élettel összeegyeztethető, de súlyos szervi rendellenességek kísérik.

A pontos diagnózisra alkalmas kromoszóma-vizsgálat csak a kórképre fokozott kockázatú terheseknek ajánlhatók fel. Ezek az eljárások a terhesség kimenetelét veszélyeztethetik, mivel 0,5-1,5 %-ban vetéléssel járhatnak. A jelenleg hatályos szakmai irányelv szerint a vizsgálat
37 év feletti terhesek számára is csak lehetőségként ajánlható fel, amikor a kockázat már igen magas. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról (1. módosított változat ). A Down-kóros újszülöttek háromnegyede a  37 év alatti anyák terhességéből születik, tehát az életkor alapján alacsony kockázatú terhesektől, akiket kevésbé szűrünk.

Az Edwards-kór ritka rendellenesség, minden 3000. terhességet érinti. A magzatok nagy része méhen belül elhal, az élveszületési 5%.

A Patau-kór ritka, minden 10 000. terhességet érintő kórkép.  Több féle fejlődési rendellenességgel jár együtt, ezért a beteg magzatoknak  1%-a születik meg élve.

Diagnózis és szűrés

A terhesség során számos lehetőség van a kromoszóma-rendellenességek kimutatására, ezek

felismerésének menetét két fő csoportra osztjuk, az invazív, vetélési kockázattal járó diagnosztikus módszerekre, valamint a nem-invazív, vetélési kockázattal nem járó szűrőmódszerekre.

Diagnosztikus módszerek

A diagnosztikus genetikai vizsgálatokhoz magzati szövet, illetve sejt-minta szükséges, ami többféle módon, chorionbiopszia, amniocentézis vagy chordocentézis útján nyerhető, a terhesség nagyságától függően. A mintavétel általában a hasfalon keresztül  történik. Ezek az eljárások a terhesség kimenetelét veszélyeztethetik, mivel 0,5-1,5 %-ban vetéléssel járnak. Emiatt csak a kórképre fokozott kockázatú terheseknek ajánlhatók fel, ezért a 37 év feletti kismamáknak körülbelül a fele inkább lemond erről a vizsgálatról és kevésbé kockázatos szűrőmódszereket választja.

Szűrőmódszerek

A szűrőmódszerek sokat fejlődtek az elmúlt években, korábban csak az életkor alapján történő szűrés volt általános, napjainkra ultrahang és anyai vérből elvégezhető biokémiai vizsgálatok állnak rendelkezésünkre. A kutatók egyre több olyan ultrahang, valamint anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítségével a rendellenességek hatékonyan kiszűrhetők.

Ultrahangszűrés a terhesség első harmadában (  trimeszterében ):

A vizsgálat a 11-13. hét között javasolt, a durva eltérések kizárását követően a magzat ülőmagassága (CRL) alapján meghatározásra kerül a pontos terhességi kor és a tarkóredőt  NT-t mérik („nuchal translucency”: NT).   Ekkor az ülőmagasság   45- 85 mm között van.    A tarkóredő vastagságának növekedése kromoszóma rendellenességre, szívfejlődési rendellenességre, genetikai szindrómákra hívhatja fel a figyelmet. Magzati kromoszóma vizsgálat 3 mm-es NT érték felett ajánlott. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról (1. módosított változat )

Ultrahangszűrés a terhesség második harmadában (  trimeszterében ):

A vizsgálat a 18-22. hét között javasolt, a magzat fejlődési ütemének ellenőrzése a testméretek ( biometriai adatok ) alapján történik  ( BPD, HC, TAD, AC, HL, FL).Vizsgálják többek között az agyi struktúrákat, a koponya és az arc szerkezetét,
a szív működését, üregrendszerét, billentyűit, a nagyereket és bennük a vér áramlását.
A hasi szerveket, valamint a magzat külső testkontúrját, a hasfalat, a gerincet és a végtagokat,  a    köldökzsinórt, a  lepényt és  a magzatvíz mennyiségét.  Bizonyos gyanújelek ( normálistól eltérő ultrahanglelet ) esetén, ezek lehetnek major, vagy minor eltérések, magzati kromoszóma vizsgálat indokolt. Részletes felsorolás – Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról (1. módosított változat )

Biokémiai szűrés anyai vérből a terhesség első harmadában ( trimeszterben ):

A PAPP-A (Pregnancy Associated Plasma Protein-A) és a szabad béta hCG (humanChorialis Gonadotropin) szintjének meghatározása ajánlott. A biokémiai teszt önmagában alacsony hatásfokú, kb. 55 %-os.

Biokémiai szűrés a terhesség második harmadában ( trimeszterben ):

Hármas teszt az AFP (alpha-fetoprotein), a hCG, a E3 (szabad oestriol) együttes meghatározása képezi a teszt alapját. Ezek alapján számítandó ki a Down-kór kockázata.

Négyes teszt során az AFP, a hCG, az E3 és az inhibin-A együttes meghatározására kerül sor, és ezek alapján számítandó ki a Down-kór kockázata.

AFP meghatározás önmagában nem képezheti releváns kockázatbecslés alapját.

„Jelenleg hazánkban a biokémiai szűrés végzése nem tartozik bele az államilag finanszírozott terhesgondozás rutin protokolljába, ennek kizárólag a velőcső záródási rendellenességek szűrését szolgáló AFP vizsgálat része” Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról (1. módosított változat )

 Javasolt szűrővizsgálati módszerek

A korszerű szűrőtesztek az ultrahang és a biokémiai vizsgálatokat együttesen alkalmazzák.

A tesztek lényege az, hogy a terhesek közül kiszűrjék azokat, akiknél a kromoszóma-rendellenességgel sújtott magzat viselésének kockázata meghalad egy bizonyos küszöbértéket. Számukra ezért az életkoruktól függetlenül diagnosztikus genetikai vizsgálat javasolt. A szűrő módszerek nem alkalmasak a biztos diagnózis felállítására, segítségükkel a rendellenességek előfordulásának valószínűségére lehet következtetni.

11 - 13. heti kiterjesztett ultrahang-szűrővizsgálat

Önmagában vérvizsgálat nélkül is hatékony módszer. Az ultrahang-szűrővizsgálaton és az anyai életkoron alapuló kockázatbecslés jó hatásfokkal alkalmazható a Down kór és egyéb kromoszóma- rendellenességek szűrésére. Az ultrahangvizsgálat az FMF  ( Fetal Medicine Foundation - London ) vizsgálati protokollja szerint történik. Mely a magzati ülőmagasság (CRL) és a tarkóredő vastagsága ( NT ) mérése mellett, az orrcsont, arcszög, Ductus Venosus flow, Tricuspidalis regurgitatio, valamint a IV. agykamra, orr mögötti háromszög, szív, gyomor, köldökzsinór, nagyerek, húgyhólyag és a végtagok vizsgálatára is kiterjed. A vizsgálat hatékonysága, detekciós rátája 90%.
A hatályos szakmai protokoll szerint az ultrahangvizsgálat akkor alkalmas kromoszóma-rendellenességek kockázatának becslésére, ha az FMF szakmai irányelveinek megfelelően történt, és a vizsgáló személy FMF lincence-el rendelkezik.
A kockázatbecslés a vizsgálattal egy időben elkészül. 

Kombinált teszt
A terhesség 11 - 13. hete között, optimálisan a 12. héten végezzük.
Az anyai vérből egy hormon és egy fehérje szintet mérünk ( szabad ß-HCG és PAPP-A ), továbbá a 11 - 13. heti kiterjesztett ultrahang szűrővizsgálatot végzünk. A teszt hatékonysága, detekciós rátája 93-97%.

Szekvencia szűrés
Amennyiben  a Kombinált teszt köztes kockázati értéket ad ( intermedier rizikó 1:150 - 1:1000 között ), illetve ha a kismama szeretné, lehetőség van a 15 -17. hét között egy újabb vérvételre,  a Négyes tesztre, és a kockázati érték újraszámolására.  A 18 - 22. heti genetikai ultrahang-szűrővizsgálattal kiegészítve, a jelenleg alkalmazott szűrőmódszerek közül ez a leghatékonyabb, detekciós rátája eléri a 98%- t.
Az eredmény értékelése a kockázatbecslés általában egy héten belül elkészül.

Integrált teszt
Ultrahangvizsgálat egy alkalommal a 11 - 13. héten, vérvétel két alkalommal a 11 - 13. és a 15 - 17. héten történik.
Az ultrahang vizsgálat során csak a magzat ülőmagasságát  ( CRL ) és a tarkóredő vastagságát ( NT ) mérik, kiterjesztett ultrahang-szűrővizsgálat nem készül. Első alkalommal az anyai vérből egy fehérje szintet határozunk meg ( PAPP-A ). Második alkalommal három hormon ( szabad ß-HCG a szabad ösztriol és az inhibin-A  ), valamint egy magzati eredetű fehérje ( az alfa-fetoprotein- AFP ) mennyiségét mérjük. A teszt detekciós rátája 90-95%.
Fontos, hogy a kismama türelmes legyen, mivel a két időpontból származó adatokat együttesen értékeljük, és a kockázatbecslés csak a második vérvételt követően  készül el !


Négyes teszt
Azoknál javasolt elvégezni, akiknél valamilyen okból nem történt meg a 11 - 13. heti ultrahang-szűrővizsgálat, vagy a Kombinált teszt.  Javasolt még elvégezni a Kombinált teszt kiegészítéseként, ha a teszt eredménye köztes kockázati értéket adott ( Szekvencia szűrés ).
A vizsgálat a terhesség 15 - 17. hete között, optimálisan a 16. héten történik.
Anyai vérből három hormon ( szabad ß-HCG a szabad ösztriol és az inhibin-A  ), valamint egy magzati eredetű fehérje ( az alfa-fetoprotein- AFP )  mennyiségét határozzuk meg.  A teszt detekciós rátája 80%.

A kockázatbecslés egy speciális számítógépes kiértékelő program segítségével történik. Ennek során az anyai életkor és a kismama egyéb adatai ( testsúly, dohányzás, fogamzás körülményei stb. ) az ultrahang- és laboratóriumi vizsgálatokkal mért adatok alapján meghatározzuk a Down kór és egyéb kromoszóma-rendellenességek, valamint a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát.

A szűrési módszerek összehasonlítása

Kinek érdemes részt venni a vizsgálaton?

Életkortól függetlenül minden várandós kismamának érdemes bejelentkezni legalább egy szűrővizsgálatra. 

A vizsgálat előtt a szűrőcentrum tanácsadója részletes tájékoztatást ad a szűréssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és felajánlja a szóba jöhető szűrési és vizsgálati lehetőségeket.